HU 
Kompresszor öntvények , különösen az olyan anyagokból, mint az öntöttvas vagy az alumínium, hajlamosak a repedésre és törésre a működés közben fellépő ismétlődő feszültségek és hőmérséklet-változások hatására. Repedések keletkezhetnek a nagy igénybevételnek kitett helyeken, például a kompresszorházon, a hengerfejeken és a szelepnyílásokon. Ezeket a repedéseket gyakran az anyag kifáradása, az öntési folyamat közbeni nem megfelelő hűtés vagy a hőciklus (gyors hőmérséklet-változások) okozzák. Idővel ezek a repedések kitágulhatnak, ami katasztrofális meghibásodáshoz vezethet, ha nem kezelik őket. A rendszeres szemrevételezés, az ultrahangos vizsgálat és a roncsolásmentes vizsgálati (NDT) technikák alkalmazása segíthet a repedések észlelésében és nyomon követésében.
A kompresszoröntvények, különösen azok, amelyek nedvességnek, vegyszereknek vagy agresszív gázoknak vannak kitéve, idővel korróziót okozhatnak. Az öntöttvas, acél és alumínium öntvények különösen érzékenyek a korrózióra olyan környezetben, ahol a kompresszorok nedves vagy kémiailag reakcióképes környezetben működnek. A korrózió anyagromláshoz, lyukacsosodáshoz és a szerkezeti integritás elvesztéséhez vezethet, ami csökkent teljesítményt, szivárgást és az alkatrészek meghibásodását eredményezheti. A védőbevonatok (pl. festék, horganyzás) és a szennyeződések rendszeres eltávolítása segíthet csökkenteni a korróziós kockázatokat. Ezenkívül a kompresszorok megfelelő tömítésének és tervezési paramétereinek megfelelő működésének biztosítása csökkentheti a korrozív anyagoknak való kitettséget.
Idővel a kompresszoröntvények elhasználódnak és eróziónak indulnak, különösen a nagy sebességű mozgásnak kitett alkatrészekben, mint például a dugattyúk, szelepülékek és rotorok. A mozgó alkatrészek közötti súrlódás, a levegőben vagy gázáramban lévő koptató részecskékkel való érintkezés és a nagy sebességű gázok hozzájárulnak a felület degradációjához. Ez a tömörítési hatékonyság csökkenéséhez, a tömítési képesség elvesztéséhez és a mozgó alkatrészek eltolódásához vezethet. A felületi bevonatok, mint például a kemény vagy kopásálló anyagok, segíthetnek csökkenteni az eróziót. A kopásálló alkatrészek rutinszerű ellenőrzése és cseréje, valamint a koptató részecskék minimalizálása érdekében megfelelő szűrés elengedhetetlen az alkatrészek élettartamának meghosszabbításához.
A porozitás az öntvényanyagon belüli kis, levegővel töltött üregek jelenlétére utal. Ezek az üregek gyengíthetik a kompresszor alkatrészeinek szerkezeti integritását, csökkentve teherbíró képességüket, és potenciálisan feszültség alatti repedésekhez vagy törésekhez vezethetnek. A porozitás gyakran a rossz öntési technikák következménye, mint például a nem megfelelő hűtési sebesség, az olvadt fém nem megfelelő minősége vagy az öntési folyamat során megrekedt gázok. Ezek a mikroszkopikus légzsákok szivárgást vagy csökkentett hőállóságot okozhatnak. Az öntési folyamat pontos ellenőrzésének biztosítása, beleértve a megfelelő fröccsöntési technikák használatát, valamint röntgenvizsgálatok vagy ultrahangos vizsgálatok elvégzése segíthet a porozitás korai felismerésében.
A kompresszor öntvény alkatrészeinek vetemedése vagy deformációja előfordulhat az öntési folyamat közbeni egyenetlen hűtés vagy a működés közbeni szélsőséges hőmérsékleti gradiensek miatt. Ha egy öntvény egyenetlenül hűl, az alkatrész különböző részei eltérő mértékben zsugorodhatnak, ami torzulást okozhat. A kompresszorok esetében ez a probléma különösen a nagy pontosságú alkatrészeket érinti, mint például a hengerfejek vagy a kompresszorházak, mivel a vetemedés befolyásolhatja a beállítást, hézagokat okozhat a tömítéseknél, és csökkentheti az általános hatékonyságot. A vetemedés elkerülése érdekében kritikus fontosságú a hűtési folyamat optimalizálása az öntés során, és olyan anyagok használata, amelyek állandó hőtágulási tulajdonságokkal rendelkeznek. Az öntés utáni kezelések, például a lágyítás vagy a feszültségoldás szintén segíthetnek csökkenteni a deformáció kockázatát.
