A felület felületének simasága és egységessége döntő szerepet játszik a hengerfalak és a mozgó alkatrészek, például a dugattyúk, a tömítések vagy a gyűrűk között a súrlódás minimalizálásában. A jól elkészített felület lehetővé teszi a simább mozgást, csökkentve a mechanikai ellenállást és javítva az általános kompresszor hatékonyságát. Az alacsonyabb súrlódás kevesebb mechanikus kopást eredményez, megőrizve mind a bevont homokhenger, mind az interakciós alkatrészek integritását. Ezzel szemben a durva vagy egyenetlen felület növeli a kopást, ami magasabb kopási sebességet, anyagi lebomlást és rövidített működési élettartamot eredményez. A túlzott felületi érdesség mikro-görcsöket vagy szabálytalanságokat is generálhat, amelyek feszültségpontokként működhetnek, és hosszantartó felhasználás alatt anyagi meghibásodást kezdeményezhetnek.
A felület befejezése közvetlenül befolyásolja a bevont homokhenger - A kompresszorrendszerben a tényleges hőeloszlás elengedhetetlen a lokalizált túlmelegedés megelőzéséhez, amely lebonthatja mind a bevonatot, mind a mögöttes anyagot. A pontosan szabályozott felületi textúra lehetővé teszi a hatékony hőátadást, biztosítva, hogy a kompresszor optimális hőmérsékleti tartományon belül működjön. A gyenge felületi kivitel, különösen a durva vagy egyenetlen területekkel rendelkező területek termikus felhalmozódáshoz vezethet, és lokalizált forró foltokat okozhat, amelyek felgyorsítják az anyagi fáradtságot, a bevonat lebomlását és az általános szerkezeti gyengülést. A megfelelő befejezési technikák, például a szabályozott utófeldolgozási és bevonási alkalmazások hozzájárulnak az egységes hőeloszláshoz, megőrizve a henger hosszú élettartamát.
A megfelelően elkészített felület javítja a kompresszorrendszer tömítő képességét, csökkentve a légszivárgás kockázatát és biztosítva a hatékony kompressziót. A túlságosan durva felület mikroszkopikus üregeket, repedéseket vagy szabálytalanságokat hozhat létre, megakadályozva a tömítések és tömítések szűk gát kialakulását. Ez nyomásvesztést, megnövekedett energiafogyasztást és csökkentett rendszer hatékonyságát eredményezheti. Másrészt, ha a felület túlságosan csiszolt, akkor negatívan befolyásolhatja a kenőanyag -visszatartást, ami nem megfelelő kenést, nagyobb súrlódást és megnövekedett kopást eredményez. A megfelelő egyensúly elérése a felületi érdességben biztosítja, hogy a tömítések megfelelő érintkezést tartsanak fenn, miközben lehetővé teszik a megfelelő kenést, optimalizálva mind a hatékonyságot, mind a tartósságot.
A felületi kivitel jelentősen befolyásolja a bevonat tapadását, ami elengedhetetlen a korrózióvédelemhez. A szabályozott felszíni textúra biztosítja, hogy a védőbevonat egyenletesen tapadjon a hengerhez, megakadályozva a gyenge foltokat vagy következetlenségeket, amelyek korai bevonat meghibásodását eredményezhetik. A durva vagy helytelenül elkészített felület egyenetlen bevonási alkalmazást okozhat, ami mikro-rákhoz, hámozáshoz vagy delaminációhoz vezethet, és a mögöttes anyagot korrozív környezetnek kiteszi. Megfelelő befejezési technikák, például a felületi robbantás, a kémiai kezelések vagy a termikus permetezés biztosítása, hogy a bevonat hatékonyan tapadjon, hosszú távú védelmet nyújt az oxidáció, a kémiai expozíció és a mechanikus kopás ellen.